ORDIN Nr. 5612
din 14 noiembrie 2006
privind aprobarea
programelor pentru ocuparea posturilor didactice vacante in invatamantul
preuniversitar la Limba si literatura bulgara - educatoare si invatatori, Limba
si literatura maghiara materna - educatoare, invatatori si profesori
ACT EMIS DE: MINISTERUL
EDUCATIEI SI CERCETARII
ACT PUBLICAT IN:
MONITORUL OFICIAL NR. 22 din 15 ianuarie 2007
In conformitate cu prevederile Legii invăţămantului nr.
84/1995, republicată, cu modificările şi completările ulterioare,
in temeiul Hotărarii Guvernului Romaniei nr. 223/2005 privind organizarea şi funcţionarea Ministerului Educaţiei şi Cercetării,
cu modificările şi completările ulterioare,
ministrul educaţiei şi cercetării emite prezentul ordin.
Art. 1. - Se aprobă Programa de Limba şi literatura
bulgară pentru educatoare şi invăţători,
specifică pentru ocuparea posturilor didactice vacante in
invăţămantul preuniversitar, Programa de Limba şi literatura maghiară
maternă pentru educatoare, specifică pentru ocuparea posturilor didactice
vacante in invăţămantul preuniversitar, Programa de Limba şi
literatura maghiară maternă pentru invăţători, specifică pentru ocuparea posturilor didactice vacante in invăţămantul preuniversitar, şi Programa de Limba şi literatura maghiară maternă
pentru profesori, specifică pentru ocuparea posturilor didactice vacante in invăţămantul preuniversitar.
Art. 2. - Programele prevăzute la art. 1 sunt cuprinse in anexa*) care face parte integrantă din
prezentul ordin.
Art. 3. - Programele aprobate prin prezentul ordin se
aplică incepand cu anul şcolar
2006-2007.
Art. 4. - Direcţia generală invăţămant
preuniversitar, Direcţia generală invăţămant in
limbile minorităţilor, Direcţia generală managementul resurselor umane,
inspectoratele şcolare, unităţile/secţiile de invăţămant
preşcolar cu predare in limba
bulgară/maghiară, unităţile/secţiile de invăţămant primar in
care se studiază limba bulgară/maghiară şi unităţile/secţiile de invăţămant gimnazial şi liceal cu predare in limba maghiară/in
care se studiază limba maghiară duc la indeplinire
prevederile prezentului ordin.
Ministrul educaţiei şi cercetării,
Mihail Hărdău
*) Anexa este reprodusă in
facsimil.
ANEXĂ
Programa pentru ocuparea posturilor vacante
Invăţători şi
Educatori
LIMBA BULGARĂ
A. LIMBA BULGARA
I. Gramatică istorică a limbii bulgare
• Originea şi dezvoltarea
limbii bulgare.
• Locul limbii bulgare in
familia limbilor slave. Limba bulgară şi celelalte limbi balcanice.
II. Fonetică şi fonologie
• Particularităţi fonetice ale limbii bulgare.
• Sistemul vocalic. Alternanţe vocalice.
• Sistemul consonantic. Consoane surde şi sonore.
Palatalizarea consoanelor velare.
III. Morfologia
• Obiectul morfologiei. Părţile de vorbire.
• Substantivul - gen, număr, articulare.
• Adjectivul - gen, număr, articulare, grade de
comparaţie.
• Pronumele. Categorii de pronume.
• Numeralul cardinal. Numeralul ordinal.
Articularea.
• Verbul. Aspectul verbal. Moduri şi timpuri
verbale. Participii şi gerunziu.
• Adverbul. Clasificare şi grade de comparaţie.
• Prepoziţii, conjuncţii,
interjecţii şi particule.
IV. Sintaxa
• Sintaxa propoziţiei şi a frazei.
• Coordonare şi subordonare.
V. Vocabularul
• Vocabular fundamental, masa vocabularului.
• Sensul cuvintelor. Sens propriu şi figurat.
• Relaţii semantice intre cuvinte - sinonimie, omonimie, antonimie.
• Imbogăţirea vocabularului. Mijloace interne -
derivare, compunere. Mijloace externe imprumut, calc
lingvistic.
• Lexicul limbii bulgare după originea cuvintelor.
BIBLIOGRAFIE
Gramatika na
săvremennia balgarski knijoven ezik, vol. I-III,
BAN, Sofia, 1982-1983.
L. Andreicin, K. Popov, St. Stoianov, Gramatika na bălgarskia ezik, Sofia,
1978.
T. Boiagiev, Iv.Kuţarov, I.
Pencev, Savremenen balgarski ezik. Fonetika, lexikologhia, Slovoobrazuvane,
Morfologhia, Sintaxis, Sofia, 1999.
Măria Zavera, Curs de limba
bulgara contemporana. Morfologia, T.U.B.,
Bucureşti, 1981.
Olga Stoicovici, Curs de gramatica istorica a limbii
bulgare, T.U.B., Bucureşti, 1977.
Mariana Mangiulea, Lexicologia limbii bulgare, Editura Universităţii din Bucureşti, 2002.
B. LITERATURĂ
I. Noţiuni de
teorie literară.
• Noţiunea de operă literară, limbajul poetic,
imaginea poetică, subiectul, compoziţia, personajul. Noţiuni de metrică şi
prozodie. Genurile literare. Principalele specii
literare.
II. Literatura bulgara veche
• Apariţia scrisului in limba slavă (bulgară) veche. Apariţia literaturii bulgare scrise in limba bulgară veche.
• Activitatea fraţilor Kiril şi Metodie.
• Principalele direcţii in dezvoltarea literaturii bulgare vechi (literatura religioasă,
istorică şi apocrifă).
• Şcoala de la Tărnovo (Eftimie Tărnovski, Grigore
Ţamblac).
• Damaschinele.
III. Literatura bulgară modernă.
• Epoca Renaşterii bulgare (Paisie Hilendarski, Sofronie Vraceanski, G.S.Rakovski, L.Karavelov, D. Voinikov,
Hristo Botev).
• Literatura bulgară după Eliberare pană la Primul Război Mondial. Principalii
scriitori ai perioadei şi operele lor (Iv. Vazov, Aleko Konstantinov,
P.Slaveikov, P.K.Iavorov, Elin Pelin).
• Simbolismul bulgar (Dimcio Debelianov).
IV. Literatura secolului XX
• Viaţa şi creaţia lui Hristo Smirnenski, Gheo Milev,
N. Vapţarov, Elisaveta Bagriana, A. Dalcev, I. Iovkov.
• Dezvoltarea romanului bulgar. (Iv. Vazov, G. Karaslavov, Dimităr Talev, Dimităr Dimov, Emilian Stanev, Vera
Mutafcieva, Blaga Dimitrova).
• Proza scurtă (N. Haitov, I.
Radicikov).
V. Literatura pentru
copii
• Conceptul de literatură pentru copii. Sfera
literaturii pentru copii. Genuri şi specii literare
accesibile copiilor de varstă preşcolară şi şcolară.
Valoarea instructiv-educativă a literaturii pentru copii. Accesibilizarea
operelor.
Literatura populară
• Genul epic basmul, legenda, povestirea, fabula,
anecdota. Definiţie, tematică, personaje, compoziţie, valori morale şi
estetice.
• Bălgarski narodni prikazki - vălşebni prikazki (Braţ
i sestra-Slănşe I Meseş, Mara Pepeliaşka); prikazki i
basni za jivotni (za Kuma Lisa, Kose Bose) ; leghendi za han Kubrat, za
KraliMarko, za Hagi Dimităr ; prikazki za Hităr Petar i Nastratin
Hogea.
• Genul liric - posloviţi, pogovorki i gatanki; cantece de leagăn.
Literatura cultă
• Lirica cultă - poezii despre universul
copilăriei, despre frumuseţile naturii, patrie, trecut istoric.
• Genul epic - povestea, fabula.
• Creaţiile in domeniu ale lui Petko R. Slaveikov şi Stoian Mihailovski.
BIBLIOGRAFIE
Antologii de poezie şi proză bulgară apărute in Romania.
Autorii recomandaţi şi operele lor.
Recinikna bălgarskata literatura, vo l. I-III, B.A.N., Sofia, 1976, 1977, 1982.
P. Dinekov, Văzrojdenski
pisateli, Sofia, 1962; contribuţii in Bălgarsko narodno tvorcestvo, vol. 10, 11, Sofia, 1963.
B. Penev, Istoria na novată
bălgarska literatura, vol. I-III, Sofia, 1976-1977.
Stara bălgarska literatura,
red. resp. Donka Petkanova, Sofia, 1981.
Elena Siupiur, Relaţii
literare romăno-bulgare in perioada 1878-1918, Bucureşti, 1980.
R. Hadjikosev, Istoria literaturii bulgare
(1878-1918), Editura Universităţii din Bucureşti,
2003; Prelegeri de literatură bulgară (1918-1944), Editura
Universităţii din Bucureşti, 2004.
Limba bulgară
DIDACTICA GENERALĂ ŞI METODICA PREDĂRII DISCIPLINEI
• Direcţiile de dezvoltare a didacticii
contemporane.
• Tipologia şi dinamica obiectivelor didactice
inţelegerea
obiectivelor invăţămantului
contemporan.
• Cerinţele invăţămantului
preşcolar şi şcolar.
• Caracterul formativ-educativ al procesului de invăţămant.
• Principiile procesului de invăţămant
• Conţinutul invăţămantului.
-
prelucrarea, transformarea,
adaptarea conţinutului in
situaţii educaţionale specifice;
-
realizarea sistemelor, corelaţiilor intre conţinuturile asimilate;
-
educarea limbajului.
• Metode de invăţămant
- taxonomia metodelor de invăţămant;
- eficienţa
metodelor de invăţare in formarea şi consolidarea competenţelor de
bază ale elevilor.
• Mijloace de invăţămant şi integrarea acestora in activitatea didactică
- valoarea
psihopedagogică a mijloacelor de invăţămant;
- modalităţi de
selecţionare şi utilizare a mijloacelor de invăţămant;
- rolul materialului didactic in activităţi;
- jocul;
- activităţi
artistice şi lucru manual.
• Proiectarea didactică - condiţie a unei
activităţi didactice de calitate.
• Evaluarea in procesul de invăţămant preşcolar
şi şcolar
-
obiectivele şi funcţiile evaluării şcolare;
-
strategii de evaluare a randamentului şcolar;
-
rolul şi importanţa evaluării in:
educarea capacităţii de autoapreciere prevenirea
eşecului şcolar stimularea performanţei
şcolare dezvoltarea personalităţii copilului şi elevului.
• Dinamica relaţiei profesor - elev in procesul de invăţămant, tipuri de relaţii;
inţelegerea psihicului
copilului şi elevului, cunoaşterea caracteristicilor
psihopedagogice ale copilului de 3-6 ani şi de 6/7-10 ani.
BIBLIOGRAFIE
Barbu A., Mateiaş A, Rafailă E., Popescu E., Şerban F.,
Pedagogie preşcolară, Bucureşti,1997;
Barzea C,Arta şi ştiinţa
educaţiei, EDP, Bucureşti,
1995;
Călin M., Procesul
instructiv-educativ, EDP, Bucureşti, 1995;
Geissler E.G., Mijloace de
educaţie, EDP, Bucureşti, 1997;
Ionescu M., Didactica
modernă, Ed. Dacia, Cluj, 1995;
Iucu R., Managementul şi
gestiunea clasei de elevi, Ed. Polirom, Iaşi, 2000;
Jinga I., invăţare
eficientă, Ed. Edist, Bucureşti, 1995;
Landsherre G., Evaluarea
continuă a elevilor şi examenele, EDP, Bucureşti,
1975;
Neacşu I., Stoica A., Ghid de evaluare şi examinare, Ed.
Aramis, 1996;
Nicola I. Tratat de
pedagogie şcolară, EDP, Bucureşti, 1996;
Preda V., Indrumător pentru
folosirea mijloacelor tehnice de instruire, Cluj,
1999;
Şchiopu V., Psihologia
varstelor, EDP, Bucureşti, 1981;
Strungă C, Evaluarea şcolară, Ed. de Vest, Timişoara, 1999.
St. Kabasanov, Metodika na bălgarskia ezik, Sofia, 1979;
M. Vaseva, Formirane na
pravopisni umenia i naviţi (4-8 klas), Sofia, 1982;
K. Dimcev i dr., Pomagalo po
metodika na bălgarskia ezik, Sofia, 1990;
K. Dimcev, Obucenietopo
bălgarski ezik kato sistema, Sofia, 1992;
Dictionary of Applied Linguistics and Language
Teaching, Longman, 1985.
Programa pentru ocuparea posturilor vacante in invăţămantul preuniversitar-
educatoare la clasele cu predare in limba
maghiară maternă
TANTERV
A BETOLTETLENUL MARADT ALLASOKRA VIZSGAZO OVONOK SZAMARA
A versenyvizsga teljesitesehez az ovonoknek
ismerniuk kell:
·
Az 1995/84-es Tanugyi Torvenyt es a romaniai
oktataspolitika iranyelveit
·
Az oktataspolitikat gyakorlatba
ulteto dokumentumokat (tantervek,vizsgaprogramok)
·
Az oktatasi reform iranyelveit
·
Az ovodaskoru gyermek eletkori sajatossagait
·
Az ovodai neveles korszeru modszereit
I A VIZSGAPROGRAM ALAPELVEI
·
A tantargypedagogia tartalmainak osszehangolasa
a pedagogia, pszichologia, didaktika ujabb eredmenyeivel;
·
A szak es tantargypedagogia tartalmainak
osszehangolasa az uj ovodai tanterwel;
·
A tartalmak gyakorlati jellegenek es
alkalmazhatosaganak a biztositasa
·
Az interdiszciplinaritas, a tantargyak/teruletek
(nyelv es irodalom) integracioja es az alkalmazhatosag elvenek az
ervenyesftese;
·
Az ovodai gyakorlat alkoto jellegu
megujitasa, a rugalmas gondolkodas, donteskepesseg, kreativitas es
egyuttmukodes elvenek ervenyesftese;
·
II ALTALANOS KOVETELMENYEK:
·
A nyelvi, irodalmi ismeretek
elmelyftese es alkalmazasa valtozatos feladathelyzetekben
·
Helyes, a valtozo kommunikacios
helyzetekhez igazodo szobeli es irasbeli anyanyelvhasznalat
·
Az ovodaskoru gyermek szovegerteset segito
eloszobeli kozies, illetve a tudatos szovegolvasas kepessegenek bizonyitasa
·
Az ovodai neveles ujabb fejlodesi iranyainak
megismerese es alkalmazasa
MAGYAR NYELV, IRODALOM, GYERMEKIRODALOM ES AZ
ANYANYELVINEVELES
TANTARGYPEDAGOGIAJA
Reszletes kovetelmenyek
1. Kommunikacios helyzetekhez igazodo tudatos es
helyes nyelvhasznalat
2. A magyar irodalom, gyermekirodalom ismerete,
tudatos szovegolvaso kepesseg es esztetikai magatartas
3. Anyanyelvi es stilisztikai ismeretek
4. Az irodalmi szoveghez es a gyermekek eletkori
sajatossagaihoz igazodo tanulasi helyzetek teremtese
5. Az ovodai tanterv kovetelmenyeit gyakorlatba
ulteto modszerek, eljarasok es eszkozok ismerete
6. Annak bizonyitasa, hogy ujszeru es valtozatos
megoldasokat talal a neveles gyakorlataban felmerulo kerdesek megoldasara
7. Hatekony es alkalmazhato tevekenysegi tervezetek
megvalositasa
Feladattipusok (Itemek):
1.1. az irodalmi nyelv normait betarto ertekezo
szoveg alkotasa
1.2. helyesfrasi ismeretek alkalmazasa
2.1. irodalomelmeleti ismeretek alkalmazasa
2.2. adott szoveg ertelmezese (mufaji besorolas,
irodalmi formak es kodok megragadasa a szovegszervezodesben, esztetikai
minosegek felfedezese)
2.3. az eletkori sajatossagokhoz igazodo
szovegfeldolgozasi technikak ismerete
3.1. hangtani ismeretek es ezek alkalmazasa
3.2. jelentestani ismeretek es ezek alkalmazasa
(elsodleges jelentes, atvitt jelentes, rokon ertelmu szavak, ellentetes
jelentesu szavak, azonos alaku szavak, alakvaltozatok)
3 3. szokeszlettani ismeretek es ezek alkalmazasa (
szokeszlet, szokincs, a szokeszlet valtozasa)
3.4. szofajtani, mondattani, szovegtani ismeretek es
ezek alkalmazasa
3.5. stilisztikai ismeretek es ezek alkalmazasa
4.1. kreativitast es eredetiseget fejleszto tanulasi
helyzetek teremtese az irodalmi foglalkozasokon
4.2. az ovodaskoru gyermek kreativitasat fejleszto
modszerek alkalmazasa
5.1. az Ovodai Tanterv kovetelmenyeinek megfelelo
modszerek es eljarasok valasztasa
5.2. a modszerek es eljarasok valasztasanak
indoklasa, magyarazata
6.1. az adott muveltsegi terulet
nevelesi-tanulasi-ertekelesi helyzetehez igazodo didaktikai megoldas valasztasa
6.2. a tantargypedagogiai ismeretek valtozatos
helyzetekben valo alkalmazasa
6.3. funkcionalis tanulasi helyzetek teremtese
7.1. a Tanterv kovetelmenyeinek a tanulasi
helyzetekhez igazodo lebontasa
7.2. tevekenysegi tipusoknak es eletkori
sajatossagoknak megfelelo tanulasi helyzetek, tevekenysegek, modszerek es
eljarasok valasztasa
TARTALMAK
1.1. Magyar irodalom es gyermekirodalom
I. Irodalomelmeleti alapfogalmak:
• Irodalmi es nem irodalmi kommunikacio
• Prozai es verses beszedmod. Verstani
alapfogalmak.
• Szokepek es retorikai alakzatok
• Narracios eljarasok
• A Iirai es az epikai munem fobb mufajai
II. Lirai mufajok:
• A nepi gyermeklira (mondokak, jatekversek,
kiszamolok)
• A dal. Petofi Sandor, Gyulai Pal, Posa Lajos,
Weores Sandor, Kanyadi Sandor, Kovacs Andras Ferenc dalai.
• Az epigramma. Janus Pannonius, Vorosmarty Mihaly
epigrammai.
• Az elegia. Berzsenyi Daniel, Toth Arpad, Dsida
Jeno elegiai.
• Az oda es himnusz. Kolcsey Ferenc himnusza.
Vorosmarty Mihaly, Jozsef Attila odăi.
• Kotott versformak: a szonett. Juhasz Gyula, Marko
Bela szonettjei. Kovetelmeny: szerzonkent ket mu alapos ismerete.
III. Epikai mufajok:
• A nepmese
• A mukolteszeti mese. Benedek Elek, Fodor Sandor,
Lazar Ervin mesei.
• Anovella. Mikszath Kalman, Moricz Zsigmond, Tamasi
Aron novellai.
• Regenyvaltozatok:
- a 19. szazadi regeny. Jokai Mor regenyei.
- a 20. szazadi regeny: Moricz Zsigmond,
Kosztolanyi Dezso, Szilagyi Istvan regenyei. Kovetelmeny: szerzonkent egy mu
alapos ismerete.
1.2. Magyar nyelv
I. Altalanos ismeretek a nyelvrol:
• A nyelv mibenlete. Nyelv es gondolkodas kapcsolata
• Nyelv es beszed
• A kommunikacio folyamata. A nyelvi kommunikacio
• A nyelv mint jelrendszer - jelfajtak, a nyelvi
jelek sajatossagai
• A nyelvi stflus. Stflusretegek
II. Hangtani ismeretek:
• A beszedhangok. Maganhangzok es massalhangzok
jellemzo jegyei. A beszedhangok egymasra hatasanak torvenyszerusegei
• A szotag es szotagolas
III. A helyesfras alapelvei
IV. Szokeszlettani ismeretek:
• A szokeszlet. Alap- es kiegeszfto szokeszlet
• A szokeszlet valtozasa (szavak elavulasa, uj
szavak alkotasa: szokepzes, szoosszetetel)
• A szokeszlet retegei. Nyelvjarasi, csoport- es
retegnyelvi szavak, ezek jellemzoi
V. Jelentestani ismeretek:
• A szojelentes. Hangalak es jelentes viszonya
(egyjelentesu, tobbjelentesu, azonos alaku, rokon ertelmu szavak, ellentetes
jelentesu szavak, alakvaltozatok)
VI. Szofajtani ismeretek:
• A szofajok. A szofajok rendszere (ige, nevszok, igenevek,
hatarozoszok, nevelo, nevuto, kotoszo, igekoto, segedige, modositoszok,
indulatszo)
• A szofajok helyesirasa
• A szofajok stilisztikai erteke
VII. Mondattani es szovegtani ismeretek:
• A mondatfajtak. Az osztalyozas indoklasa, szempontjai,
peldak
• A szovegszeruseget biztosfto nyelvi es nyelven
kivuli eszkozok, tenyezok
• Szovegtfpusok (leiro, elbeszelo, ertekezo)
1.3. Az anyanyelvi neveles tantargypedagagiaja
I. Az anyanyelvi tantargypedagogia fogalma. Az
ovodai anyanyelvi neveles alapelvei, celjai, feladatai
II. Az anyanyelvi neveles Ovodai Tantervben
megfogalmazott fejlesztesi kovetelmenyei, reszletes kovetelmenyei es
viselkedespeldai
III. A kommunikacios kepessegek fejlesztese:
• Az ovodaskoru gyermek beszedenek jellemzoi
• Beszedfejlesztes a szokincs, a mondat es a szoveg
szintjen.
• Beszedmuveles (beszedlegzes, helyes hangejtes,
artikulacio, hangsuly,
beszeddallam, metakommunikacios eszkozok)
• A kommunikacios kepessegeket fejleszto anyanyelvi
jatekok
IV. Az ovodai irodalmi neveles:
• A gyermek es irodalom kapcsolata. Az eletkori
sajatossagoknak megfelelo irodalmi alkotasok kivalasztasa.
• Mesehallgatas, mesetanulas korulmenyeinek
megteremtese, modszerei, eljarasai, eszkozei
• Vershallgatas, verstanulas korulmenyeinek
megteremtese, modszerei, eljarasai, eszkozei
V. Tervezes, szervezes, ertekeles a kulonbozo
ovodai csoportok (kis-, kozep-, nagy- es elokeszito csoport) anyanyelvi
tevekenysegein
• Kalendarisztikus tervek, tematikus tervek,
tevekenysegi tervezetek
• Kotott es szabad foglalkozasok, jatekok
• Az ertekeles formai, szerepe es funkcioja
VI. Kovetelmeny-modszer-szemlelteto eszkoz
kapcsolata az anyanyelvi tevekenysegeken
• Az anyanyelvi neveles hagyomanyos modszerei
• Az alternativ pedagogiak ( step by step, Waldorf,
dramapedagogia, projektoktatas) modszereinek osszekapcsolasa a hagyomanyos
modszerekkel
• A szemlelteto eszkoz valasztasanak szempontjai,
szerepe
VII. Az elokeszito csoport anyanyelvi fejlesztesi
kovetelmenyei es feladatai
• Az olvasas- es irastanitas elokeszitese
• Hanglevalasztas, hangosszevonas
kepessegenekfejlesztese
• Grafikusjelek, betuelemekformalasa
kepessegenekfejlesztese
VIII. Az interdiszciplinaritas es integralt neveles
elve az ovodai anyanyelvi nevelesben. Komplex ovodai tevekenysegek tervezese
es szervezese
KONYVESZET
1. ***Az Ovodai Tantervmagyarvaltozata, O.M.
5242/02.10.2006
2. *** Documentar metodic, Editura V&l Integral, Bucureşti, 2001.
3. *** Metoda proiectelor la varstele timpurii, Editura V&l Integral, Bucureşti, 2002.
4. *** Programa
activităţilor instructiv-educative in grădiniţa de copii 5 A. Jaszo Anna
(szerk.): A magyar nyelv konyve. Budapest, 1991.
6. Balazs Imre Jozsef: Kobak konyve, avagy
forditott-e a fordftott vilag? Helikon, 1999. 18. sz.
7. Balint Peter (szerk.): Kozelftesek a mesehez. Didakt,
Debrecen, 2003.
8. Barta, Andrei si Dragomir, Petrica - "Deprinderi
motrice la preşcolar/', Editura V&l Integral, Bucureşti, 1995.
9. Benedek Marceli: Irodalmi harmaskonyv. Kriterion
Konyvkiado 1982.
10. Bettelheim, Bruno: A mese buvolete es a
bontakozo gyermeki Ielek (Ford. Kunos Laszlo), Korvina, Bp., 1985.
11. Bocsak Veronika - Benko Zsuzsanna - Holgyesi
Gyorgyi: Olvass nekem! Kalauz szuloknek, ovonoknek, tanftoknaka
gyermekkonyvek utvesztojeben. Trezor Kiado, Bp., 1985.
12. Breben, Silvia si Matei, Elena - "Cunoaşterea mediului - ghid pentru invăţămantul preşcolar", Editura Radical, Craiova, 2001.
13. Cs. Gyimesi Eva: Teremtett vilag. Kriterion
Konyvkiado, 1983.
14. Danko Ervinne: Nyelvi kommunikacios neveles az
ovodaban. Ovodapedagogusok, tanitok es szulok konyve a harom-hetevesek
fejlesztesehez, Okker Kiado, 2000.
15. Dumitrana, Magdalena - "Educarea
limbajului in invăţămantul preşcolar" vol.l Comunicarea orala, Editura Compania, Bucureşti, 1999.
16. Farago Jozsef- Fabian Imre (szerk.): Binari
gyermekmondokak Kriterion Konyvkiado, Buk., 1982.
17. Fogarassy Miklos (szerk.): Ki kicsoda a mai
magyar gyermekirodalomban? OSZKKMK.
18. Gazda Klara: Gyermekvilag Esztelneken. Neprajzi
monografia. Kriterion Konyvkiado, Buk., 1980.
19. Hegedus Imre Janos: Benedek Elek. Monografia. Pallas-Akademia,
Csikszereda, 2006.
20. Kolumbus, E.S. - "It is tomorrow yet?' -
tradusă in limba romană cu titlul "Didactica preşcolară" de Magdalena
Dumitrana, Editura V&l Integral, Bucureşti, 1998.
21. Komaromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon
Kiado, Bp., 1999.
22. Landsheere, G., Landsheere, V. - "Definirea
obiectivelor educaţionale" (trad.), E.D.P., Bucureşti, 1979.
23. Mitu, Florica - "Metodica
activităţilor de educare a limbajului", Editura
Pro Humanitas, Bucureşti, 2000.
24. Nagy Olga: A taltos torvenye. Nepmese es
esztetikum. Kriterion Konyvkiado, Buk., 1978.
25. Peczely Laszio: Bevezetes a muelemzesbe. Tankonyvkiado,
Bp. 1970.
26. PentekJanos: Teremto nyelv. Kriterion
konyvkiado, 1988.
27. Petraş, Irina: Teoria literaturii. Dicţionar -
antologie (Curente literare, figuri de stil, genuri şi specii literare, metrica
şi prozodie) Bucureşti, 1996.
28. Petrolay Margit: Konyva meserol. Trezor
Kiado, Bp., 1996.
29. Sugarne Kadar Julia: Beszed es kommunikacio az
ovodas- es kisikolas korban. Akademiai Kiado, Budapest, 1985, 1987.
30. Szabo Zsolt: Kommunikacios keszseg es neveles.
Benedek Elek a gyermek- es ifjusagi irodalomert. Korunk, 2002. 10. sz.
31. Szentgyorgyi Georgina: Csipike, arokonunk. Helikon,
1999. 23. sz.
32. Szerdahelyi Istvan: Irodalomelmeleti
enciklopedia. Budapest, 1995.
33. Szilagyi N. Sandor: Magyar nyelvtan. Tankonyv a
pedagogiai Iceumok IX-X. osztalya es a filologia-tortenelem szakprofilu
liceumokXI. osztalya szamara, EDP, Bukarest, 1980.
34. Vita Zsigmond - Jozsa Mikios - Kiraly Laszio -
Jarosievits Erzsebet: Gyermek- es ifjusagi irodalom. Tankonyv az ovono-
es tanitokepzo pedagogiai liceumok szamara, EDP, Buk., 1983.
35. Zilahi Jozsefne: Mese - vers az ovodaban I - II.
Nemzeti Tankonyvkiado, Bp., 1995.
36. A Korunk folyoirat gyermekirodalmi szama,
2002. 10. sz.
37. A Szekelyfold folyoirat gyermekirodalmi
szama, 2004. 11. sz.
38. Az ervenyben levo tankonyvek
Programa pentru ocuparea posturilor vacante in invăţămantul preuniversitar _ invăţători la clasele cu
predare in limba
maghiară maternă
TANTERV
A BETOLTETLENUL MARADT ALLASOKRA VIZSGAZO
TANITONOKSZAMARA
A didaktikai fokozatok elnyeresehez a tanitonoknek
ismerniuk kell:
·
Az 1995/84-es Tanugyi Torvenyt es a romaniai
oktataspolitika iranyelveit
·
Az oktataspolitikat gyakorlatba ulteto
dokumentumokat (tantervek, vizsgaprogramok)
·
Az oktatasi reform iranyelveit
·
Az I-IV. osztalyos gyermek eletkori
sajatossagait
·
Az I-IV. osztalyos oktatas-neveles korszerii
modszereit
I. AVIZSGAPROGRAM ALAPELVEI
·
A tantargy-pedagogia tartalmainak osszehangolasa
a pedagogia, pszichologia,didaktika ujabb eredmenyeivel;
·
A szak es tantargy-pedagogia tartalmainak
osszehangolasa az uj I-IV. Osztalyos tanterwel
·
A tartalmak gyakorlati jellegenek a kiemelese
·
Az interdiszciplinaritas, a tantargyteruletek
(nyelv es irodalom) integraciojanak es az alkalmazhatosag elvenek az
ervenyesitese;
·
A tanitasi gyakorlat megujitasa, a
rugalmas gondolkodas, donteskepesseg, kreativitas es egyuttmukodes elvenek
ervenyesitese;
II. ALTALANOS KOVETELMENYEK
·
A nyelvi, irodalmi ismeretek
elmelyftese es alkalmazasa valtozatos feladathelyzetekben
·
Helyes, a valtozo kommunikacios
helyzetekhez igazodo szobeli es irasbeli anyanyelvhasznalat
·
A nyelvhasznalati, irodalomertesi kepessegek
fejlesztese
·
Az I-IV. osztalyos oktatas - neveles ujabb
fejlodesi iranyainak ismerete es alkalmazasa
MAGYAR NYELV ES IRODALOM, GYERMEKIRODALOM, ANYANYELVI
TANTARGY-PEDAGOGIA
Reszletes kovetelmenyek:
1. Kommunikacios helyzetekhez igazodo helyes
nyelvhasznalat
2. A magyar irodalom, gyermekirodalom ismerete,
tudatos szovegolvaso kepesseg es esztetikai magatartas
3. Anyanyelvi es stilisztikai ismeretek
4. Az irodalmi szoveghez es a gyermekek eletkori
sajatossagaihoz igazodo tanulasi helyzetek teremtese
Feladattipusok (Itemek):
1.1. az irodalmi nyelv normait betarto ertekezo
szoveg alkotasa
2.1. irodalomelmeleti ismeretek alkalmazasa
2.2. adott szoveg ertelmezese
2.3. adott szoveg mufaji besorolasa
2.4. az irodalmi szovegnek a kisiskolas vilagahoz
valo kozelitese
3.1. helyesi rasi ismeretek alkalmazasa
3.2. hangtani ismeretek es ezek alkalmazasa
3.3. jelentestani ismeretek es ezek alkalmazasa (elsodleges
jelentes, atvitt jelentes, rokon ertelmu szavak, ellentetes jelentesu szavak,
azonos alaku szavak, alakvaltozatok)
3.4. szokeszlettani ismeretek es ezek
alkalmazasa ( szokeszlet, szokincs, a szokeszlet valtozasa, retegei)
3.5. szofajtani, mondattani, szovegtani ismeretek es
ezek alkalmazasa
3.6. stilisztikai ismeretek es ezek alkalmazasa
4.1. kreativitas es eredetiseg az anyanyelvi orakon
4.2. az anyanyelvhasznalatot fejleszto korszeru
modszerek alkalmazasa
TARTALMAK:
1.1. Magyar irodalom es gyermekirodalom
I. Irodalomelmeleti alapfogalmak:
• Irodalmi es nem irodalmi kommunikacio
• Prozai es verses beszedmod. Verstani alapfogalmak
• Szokepek es retorikai alakzatok
• Narracios eljarasok
• A lirai es az epikai munem fobb mufajai
II. Lirai mufajok:
• A nepi gyermeklira (mondokak, jatekversek,
kiszamolok)
• A dal. Petofi Sandor, Gyulai Pal, Posa Lajos,
Weores Sandor, Kanyadi Sandor, Kovacs Andras Ferenc dalai.
• Az epigramma. Janus Pannonius, Vorosmarty Mihaly
epigrammai.
• Az elegia. Berzsenyi Daniel, Toth Arpad elegiai.
• Kotott versformak: a szonett. Juhasz Gyula, Marko
Bela szonettjei. Kovetelmeny: szerzonkent ket mu alapos ismerete.
III. Epikai mufajok:
• A nepmese es a nepmonda
• A mukolteszeti mese. Benedek Elek, Fodor
Sandor, Lazar Ervin mesei, meseregenyei.
• A novella. Mora Ferenc, Mikszath Kalman, Moricz
Zsigmond, Tamasi Aron novellai.
• Regenyvaltozatok:
- A 19. szazadi regeny. Jokai Mor regenyei.
- A 20. szazadi regeny. Moricz Zsigmond,
Kosztolanyi Dezso, Szilagyi Istvan regenyei. Kovetelmeny: szerzonkent egy mu
alapos ismerete.
1.2. Magyar nyelv
I Altalanos ismeretek a nyelvrol:
• A nyelv mibenlete. Nyelv es gondolkodas
kapcsolata
• Nyelv es beszed
• A kommunikacio folyamata. A nyelvi kommunikacio
• A nyelv mint jelrendszer - jelfajtak, a nyelvi
jelek sajatossagai
• A nyelvi stilus. Stilusretegek
II Hangtani ismeretek:
• A beszedhangok. Maganhangzok es massalhangzok
jellemzo jegyei (relevans jegyek). A beszedhangok egymasra hatasanak
torvenyszeriisegei
• A szotag es szotagolas
III A helyesiras alapelvei
IV Szokeszlettani ismeretek:
• A szokeszlet. Alap- es kiegeszito szokeszlet
• A szokeszlet valtozasa (szavak elavulasa, uj
szavak alkotasa: szokepzes, szoosszetetel)
• A szokeszlet retegei. Nyelvjarasi, csoport- es
retegnyelvi szavak, ezek jellemzoi
V Jelentestani ismeretek:
• A szojelentes. Hangalak es jelentes viszonya
(egyjelentesu, tobbjelentesu, azonos alaku, rokon ertelmu szavak, ellentetes
jelentesu szavak, alakvaltozatok)
VI Szoalaktani ismeretek:
• Szoto es toldalekok- ertelmezesek, csoportositas,
peldak
• A toldalekok fajtai, peldak
VII Szofajtani ismeretek:
• A szofajok. A szofajok rendszere (ige, nevszok,
igenevek, hatarozoszok, nevelo, nevuto, kotoszo, igekoto, segedige,
modosftoszok, indulatszo)
• A szofajok helyesfrasa
• A szofajok stilisztikai erteke
VIII Mondattani es szovegtani ismeretek:
• Mondat. Szoszerkezet
• A mondatok osztalyozasanak szempontjai.
Mondatfajtak. Viszonyok a mondatban
• Szovegtipusok (leiro, elbeszelo)
• A szoveg koheziojat megteremto eszkozok
1. 3. Az anyanyelvi neveles tantargy-pedagogiaja
I. Az anyanyelvi tantargy-pedagogia fogalma,
az anyanyelvi neveles alapelvei, celjai es feladatai
II. Az anyanyelvi neveles I-IV. osztalyos
Tanterveben megfogalmazott fejiesztesi kovetelmenyek, reszletes kovetelmenyek
es tevekenysegpeldak
III. A kommunikacios kepessegekfejlesztese:
• A 6-10 eves gyermek beszedenek jellemzoi
• Beszedfejlesztes a szokincs, a mondat es a szoveg
szintjen.
• Beszedmuveles (beszedlegzes, helyes
hangejtes, artikulacio, hangsuly, beszeddallam, metakommunikacios eszkozok)
• A kommunikacios kepessegeket fejleszto anyanyelvi
jatekok
IV. Olvasas- es irastanitas
• Az olvasastanulas pszichikai alapjai
• Az olvasastanulas elokeszitese
• A nyomtatott betu tanitasa
• Az olvasastechnika fejlesztese. Olvasasi
gyakorlatok.
• Az irastanulas elokeszitese
• Az irott betu tanitasa
• Az irastechnika fejlesztese. Irasgyakorlatok.
V. A szovegertelmezes kepessegenek fejlesztese
• Lirai szovegek ertelmezese, lirai alkotasok
feldolgozasa
• Epikai szovegek ertelmezese, epikai alkotasok
feldolgozasa
• Ismerettartalmu szovegek ertelmezese,
feldolgozasa
VI. Az irasbeli szovegalkotas kepessegenek
fejlesztese
• Az irasbeli szovegalkotas elokeszitese, a
fogalmazas megfrasa, gyakorlasa
• A Tantervi eloirasoknak megfelelo szovegtipusok, szovegmufajok
(leiras, elbeszeles, level) alkotasa
I. A nyelvi ismeretek es a helyesiras
tanitasa
• A nyelvtani fogalomalkotas
• Anyanyelvi ismeretek tanitasa
• A helyesiras tanitasa
II. A tervezes szerepe az anyanyelvi nevelesben
• Kalendarisztikus tervezes
• Tanulasi egysegektervezese
• Oratervezetek
KONYVESZET:
1. Adamikne Jaszo Anna (szerk.): A magyar nyelv
konyve. Budapest, 1991.
2. Adamikne Jaszo Anna - Kalmanne Borş Iren - Kernya Roza - H. Toth Istvan:
Az anyanyelvi neveles modszerei, Altalanos iskola 1-4. osztaly. Kaposvar,
2001.
3. Balazs Imre Jozsef: Kobak konyve, avagy
forditott-e a forditott vilag? Helikon, 1999. 18. sz.
4. Benedek Marceli: Irodaimi harmaskonyv. Kriterion
Konyvkiado, 1982.
5. Biro Zoltan: Beszed es kornyezet. Kriterion,
Bukarest, 1984.
6. Cs. Gyfmesi Eva: Teremtett vilag. Kriterion
Konyvkiado, 1983.
7. Danko Ervinne: Nyelvi kommunikacios neveles az
ovodaban. Ovodapedagogusok, tanitok es szulok konyve a harom-hetevesek
fejlesztesehez, Okker Kiado, 2000.
8. Farago Jozsef - Fabian Imre (szerk.): Binari
gyermekmondokak. Kriterion Konyvkiado, Bukarest, 1982.
9. Gabnai Katalin: Dramajatekok. Bevezetes a
dramapedagogiaba. Helikon Kiado, 2005. 10 Hegedus Imre Janos: Benedek
Elek. Monografia. Pallas-Akademia, Csikszereda, 2006.
11. Hernadi Sandor: Beszedmuveles a tanitokepzesben.
A Tanitokepzo Intezet Tudomanyos Kozlemenyei. 1969.
12. Komaromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon
Kiado, Budapest, 1999.
13. Kuszalik Piroska - Peterfy Emilia: Anyanyelvi
neveles. A tanito kezikonyve, E.D.P., Bukarest, 1975.
14. Kuszalik Piroska - Peterfy Emilia: Fogalmazas. A
tanito kezikonyve, E.D.P., Bukarest, 1976.
15. Nagy Olga: A taltos torvenye. Nepmese es
esztetikum. Kriterion Konyvkiado, Bukarest, 1978.
16. Peczely Laszio: Bevezetes a muelemzesbe. Tankonyvkiado,
Bp. 1970.
17. Pentek Janos: Teremto nyelv. Kriterion
konyvkiado, 1988.
18. Petraş, Irina: Teoria literaturii. Dicţionar -
antologie (Curente literare, figuri de stil, genuri şi specii literare, metrică
şi prozodie) Bucureşti, 1996.
19. Sugarne Kadar Julia: Beszed es kommunikacio az
ovodas- es kisikolas korban. Akademiai Kiado, Budapest, 1985, 1987.
20. Szentgyorgyi Georgina: Csipike, a rokonunk. Helikon,
1999. 23. sz.
21. Szerdahelyi Istvan: Irodalomelmeleti
enciklopedia. Budapest, 1995.
22. Szilagyi N. Sandor: Magyar nyelvtan. Tankonyv a
pedagogiai liceumok IX-X. osztalya es a filologia-tortenelem szakprofilu
liceumok XI. osztalya szamara, EDP, Bukarest, 1980.
23. Vita Zsigmond - Jozsa Mikios - Kiraly Laszio -
Jarosievits Erzsebet: Gyermek- es ifjusagi irodalom. Tankonyv az ovono- es
tanitokepzo pedagogiai liceumok szamara, EDP, Bukarest, 1983.
24. Zsolnai Jozsef (szerk.): Hatranyos helyzetu kisiskolasok.
Budapest, 1986.
25. Baloghne Zsoldos Julianna: A Nyelvi, irodaimi,
kommunikacios nevelesi program tantargypedagogiaja, Budapest, 1990
26. A Korunk folyoirat gyermekirodalmi szama,
2002. 10. sz.
27. A Szekelyfold folyoirat gyermekirodalmi szama,
2004. 11. sz.
28. Az ervenyben levo tankonyvek
Programa pentru ocuparea posturilor vacante in invăţămantul preuniversitar - profesori, limba şi literatura maghiară
maternă
TANTERV
A BETOLTETLENUL MARADT ALLASOKRA VIZSGAZO TANAROK
SZAMARA
- MAGYAR NYELV ES IRODALOM -
I. Nyelvtudomany
Celok es kovetelmenyek
Az egyetemen szerzett ismeretek elmalyitase
Az elmeleti ismeretek gyakorlati alkalmazasanak
lehetosagei
Tematika
Nyelvelmeleti kardesek
A nyelv mint tarsadalmi jelensag. A nyelv rategzodase. A
magyar nyelv taji valtozatai. A sztenderd es a vernakularis valtozatai, a
nyelvi kodifikacio. A nyelvi norma pluralizmusa es a nyelvi helyesseg
megitalase. A ketnyelvuseg es a nyelvcsere.
A beszed mint cselekves (beszedaktus-elmelet). A beszed
neurologiai alapjai. A nyelvelsajatitas folyamata. A gyemeknyelv. Nyelvi
valtozas. Ketnyelvuseg. Kontaktologiai jelensegek. A nyelvek tipologiaja.
Szintek es egysegek a nyelvben. A nyelv (langue) es a beszed (parole)
megkulonboztetese Saussure nyelvelmeleteben. Sztenderd es nem sztenderd
nyelwaltozatok. Norma es nyelvhasznalat viszonya.
A nyelv rendszerszerusege. A nyelvi rendszer
paradigmatikus es szintagmatikus sikja.
A nyelvi jel fogalma es tipusai, sajatos vonasai. A
nyelv jelszerusege.
Nyelv es gondolkodas. A gyermeknyelv. A nyelvi keszsegek
fejlesztese iskolaskorban, ennek osszefuggesei a gondolkodas fejlodesevel.
Produktivitas es kreativitas a nyelvhasznalatban. A magyar nyelv helye a vilag
nyelvei kozott (eredet, tipus, arealis kapcsolatok).
A mai magyar nyelv rendszere es tortenete
Fonetika es fonologia. A maganhangzo- es
massalhangzo-rendszer. A hangok viselkedese a hangsorban. A hangsuly es
hanglejtes. Beszedmuveles az iskolaban.
A magyar helyesfras jellege es alapelvei.
A szokeszlet es egysegei: a lexemak, frazemak. A
szokeszlet diakron es szinkron retegzodesenek kerdesei. A retegek kozotti
kapcsolatok. Megorzes es ujitas a szokeszletben (archaizmusok, neologizmusok).
Belso es kulso modozatok a szokeszlet gazdagitasaban.
A kulonbozo szemantikai iranyzatok jelentesertelmezesei.
A jelentesfajtak. A szemantikai relaciok. A jelentesvaltozasok tipusai.
A tulajdonnev jelentese es grammatikaja. A
tulajdonnevfajtak. A helynevek rendszere es a helynevadasi norma. A
szemelynevek rendszere es a szemelynevadas kerdesei.
A szofajfelosztas es a szofajok a magyarban. A
szofajtani rendszerezes problemai.
A morfemak osztalyozasa a magyarban (Tomorfemak es
toldalekmorfemak. A totipusok rendszere. A szoelemek egymashoz kapcsolodasa).
Jelezes, ragozas az ige es a nevszok paradigmajaban. Kepzes es osszetetel.
A szintagmak es fajtaik. A mondattani viszonyjeloles
eszkozei. Az egyszeru mondat szerkezete. Az osszetett mondatok szerkezeti
tipusai. Modalitas es mondatfajta.
A szovegnyelveszet. Szoveggrammatika, szovegszemantika
es szovegpragmatika. A szovegkohezio szemantikai es pragmatikai eszkozei.
Szovegfajtak, szovegtipologia. A szovegnyelveszet az oktatasban
Az irodalmi nyelv. Irodalmi nyelv es nyelvjaras:
normativ es tajnyelvi elemek. A nyelvjarasi elemek tudatositasa es megitelese
az iskolai beszedfejlesztesben.
Az irodalmi nyelvi norma kialakulasa es fejlodese. A
regionalis koznyelvek. Nyelvjarasi es iskolai nyelvhasznalat.
Leiro nyelveszet es torteneti nyelvtudomany (szinkronia
es diakronia viszonya).
A nyelvi valtozasok tudatositasanak lehetosegei az
iskolai oktatas kulonbozo fokain. A nyelvtortenet es a muvelodestortenet. A
nyelvtortenet es a magyar irodalom.
A mai stilisztika nyelvelmeleti alapjai.
Szovegnyelveszet es stilisztika. A stilisztikai elemzes ujabb szempontjai es
modszerei (szovegszervezesi elvek, szovegszintek es kontextusok szerinti
elemzes).
Kdtelezo irodalom
Jaszo Anna (szerk.): A magyar nyelv konyve. Bp.,
1991.
Balazs Janos: A szoveg. Bp., 1985.
Balogh Dezso - Galffy Mozes - J. Nagy Maria: A mai
magyar nyelv kazikonyve. Buk., 1971.
Barezi Gaza: A magyar nyelv eletajza. Bp., 1996.
Barezi Gaza - Benko Lorand - Berrar Jolan: A magyar
nyelv tortenete. Bp., 1967. (es a tovabbi kiadasok)
Doboş B. Magda: A nominalis
szerkesztesmod a magyar impresszionista szepirodalomban. Buk., 1979.
P. Dombi Erzsebet: Ot erzek ezer muzsikaja. Buk.,
1980.
B. Gergely Piroska: Magyar torteneti nyelvtan. Sokszorositott
egyetemijegyzet. Kolozsvar, 1978.
Gretsy Laszlo - Kovalovszky Miklos (szerk.): Nyelvmuvelo
kezikonyv I-//. Bp., 1980-1985.
Hajdu Mihaly: Magyar tulajdonnevek. Bp., 1994.
Uo.: Altalanos es magyar nevtan. Bp., 2003.
Hoffmann Istvan: A helynevekrendszerenek nyelvi
leirasahoz. MNyj. 37 (1999), 207-216.
Karoly Sandor: Altalanos es magyar jelentestan. Bp.,
1970
Keszler Borbala (szerk.): Magyar grammatika. Bp.,
2000.
Kiss Jeno: Tarsadalom es nyelv. Bp., 1995.
Uo.: Tarsadalom es nyelvhasznalat.
Szociolingvisztikaialapfogalmak. Bp., 1995.
Kiss Jeno -Szucs Laszlo (szerk.): A magyar nyelv
retegzodese I-//. Bp., 1998.
Kiss Jeno (szerk.): Magyar dialektologia. Bp.,
2001.
Pentek Janos: Teremto nyelv. Buk., 1988.
Uo.: A nyelvritkulo legkore.
Szociolingvisztikaidolgozatok. Kolozsvar, 2001.
Uo.: Nepi nevek, nepi hagyomanyok. Marosvasarhely,
2003.
Uo.: Anyanyelv es oktatas. Csfkszereda, 2004.
Pentek Janos - Beno Attila (szerk.): Nyelvi
erintkezesek, nyelvi dominanciak az erdelyi regioban. Kolozsvar,2003.
Pentek Janos - Beno Attila (szerk.): Nyelvi jogi
kornyezet es nyelvhasznalat. Kolozsvar, 2005.
Petofi S. Janos - Benkes Zsuzsa: A szoveg
megkozelitesei. Bp., 1998.
J. Soltesz Katalin: A tulajdonnev funkcioja es
jelentese. Bp., 1979.
Szabo Zoltan (szerk.): A szovegvizsgalat uj utjai. Buk.,
1982.
Szabo Zoltan: A magyar szepiroistilus
megkozelitesenek fo iranyai. Bp., 1998.
Szikszaine Nagy Irma: Leiro magyar szovegtan. Bp.,
1999.
Szilagyi N. Sandor: Magyar nyelvtan I. Tankonyv.
Buk., 1980.
Uo.: Hogyan teremtsunk vilagot? Kolozsvar 1996.
(Vagy http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi).
Uo.: Elmeletes modszer a nyelveszetben. Kolozsvar,
2004.
Wardhaugh, Ronald: Szoviolingvisztika. Bp., 1995.
Zsemlyei Janos: A mai magyar nyelv szokeszlete es
szotarai. Kolozsvar, 1996.
Ajanlott irodalom
Az 1992. december 15-16-i nyelvmuvelo konferencia teljes
anyaga. Ny. 117, 1992, 4. sz.
Bakos Ferenc: A magyar szokeszletroman elemeinek
tortenete. Bp., 1982.
Benko Lorand: A tarsadalom anyagi es szeliemi
muveitsege a szokincs torteneti vizsgalatanak tukreben.
ANyT. VIII (1972), 11-27.
Uo.: A tortenetinyelvtudomany alapjai. Bp., 1998.
Uo.: Az Arpad-kor magyar szovegemlekei. Bp.,
1980.
Uo.: A magyar nyelv torteneti nyelvtana. Bp.,
1991., 11/1. Bp., 1992., II/2 Bp., 1995.
Berrar Jolan: Probak es problemak. A mai magyar
nyelv tankonyv uj kiadasahoz. A szofajok: MMNySzgy. I.119-38.
Biro Zoltan: Beszedes kornyezet. Buk., 1984.
Csernicsko Istvan -Varadi Tamas (szerk.): Kisebbsegimagyar
iskolai nyelvhasznalat. Bp., 1996.
Fabian Pal: Az akademiaihelyesiras elozmenyei. Bp.,
1967.
Fekete Peter es V. Raisz Rozsa (szerk.): A
szoveg szerkesztese, megertese, kidolgozasa es megszolaltatasa. MNyTK
196. Bp., 1993.
Fulop Lajos (szerk.): Anyanyelvinevelesunka
kozepiskolaban. Bp., 1988.
Hadrovics Laszlo: Magyar frazeologia. Bp., 1995.
Hoffmann Istvan: A helynevek nyelvi elemzese. Debrecen,
1993.
Imre Samu - Szatmari Istvan - Szuts Laszlo (szerk.): A
magyar nyelv grammatikaja. NytudErt. 104. sz. Bp.,1980.
lonescu-Ruxăndoi, Liliana-Chiţoran Dumitru: Sociolingvistica. Buc. 1975.
Jakobson, Roman: Hang - Jel - Vers. Bp., 1979.
Kalman Bela: A nevek vilaga. Bp., 1973.
Kalman Laszlo: Magyar leiro nyelvtan. Mondattan I.
Bp., 2001.
Kalman Laszlo- NadasdyAdam: Haromperceseka nyelvrol. Bp.,
1999.
Kardosne Balogh Judit: A mellerendelo szoszerkezetek
es hatareseteik. FejLeirNyt. 57-90
Kemeny Gabor (szerk.): Normatudat - nyelvi norma. Bp.,
1992.
Kemeny Gabor - Kardos Tamas (szerk.): A
magyar nyelvi norma ervenyesulese napjaink nyelvhasznalataban. Bp.,
1994.
Kenesei Istvan (szerk.): A nyelv es a nyelvek. Bp.,
1984.
Kiefer Ferenc: A modalitas. Linguistica. Series
C, Relationes 1. 1990.
Kiefer Ferenc (szerk.): Stukturalis magyar nyelvtan 3.
Morfologia. Bp., 2000.
Kiefer Ferenc: Lehetoseg es szuksegszeruseg. Bp.,
2005.
Kiss Jeno: Magyar anyanyelvuek - magyar
nyelvhasznalat. Bp., 1994.
Kiss Jeno-Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar
nyelvtortenet. Bp., 2003.
Kontra Miklos: Tarsadalmi es teruleti valtozatok a
magyar nyelvben. Bp., 1992.
Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Bp., 1981.
Lesznyak Marta: Ketnyelvuseg es ketnyelvu oktatas. Magyar
Pedagogia 96, 1996. 3: 217-30.
Marcus, Solomon: Poetica matematică. Buc, 1970. -A nyelvi szepseg matematikaja. Bp., 1984.
II. Nepkolteszet
Tematika
A nepi kultura felfedezese.
a. A termeszeti ember felfedezese.
b. Az europai parasztember felfedezese.
c. A szobeliseg esztetikai ertekeinek felfedezese.
d. A kulturat hordozo individuum felfedezese.
e. Napjainkfolklorjanak strukturaja esfunkcioi.
Terminologia (kultura, folklor, hagyomany, folklorizmus,
szobeliseg, revival, survival). Tudomanyos problemak a nepi irodalom
muifajainak kutatasaban (mese, ballada, eposz, ritualis enekek, imadsagok).
Irodalom
VoigtVilmos (szerk.): A magyar folklor. Bp.,
1998.
Cocchiara, Giuseppe: Az europai folklor tortenete. Bp.,
1962. 23-37, 151-186, 187-200.
Burke, Peter: Nepi kultura a kora ujkori Europaban. Bp.
1991.
Magyar Neprajz. V. Nepkolteszet. Bp. 1988.
Demeny I. P. - Gazda K. - Keszeg V. - Pozsony F. -
Tanczos V.: A magyar nepi kultura. Kolozsvar,1999.
Reprezentativ folklorgyujtesek: Kriza Janos, Sebestyen
Gyula, Bartok Bela, Ortutay Gyula, Erdelyi Zsuzsanna, Nagy Olga, Raduly Janos,
KalIosZoltan, Gazda Klara.
III. A MAGYAR IRODALOM PROGRAMJA
BEVEZETO MEGJEGYZESEK
A vizsgakovetelmenvekrol:
A vizsgakovetelmenyek megfogalmazasanak alapveto
szempontja az, hogy a vizsgara valo keszules valoban segitse a pedagogust
abban, hogy munkajaban is alkalmazhato ismeretekhez jusson, szamot vethessen
szakmai gondjaival, hogy megoldasokat keressen es talaljon is rajuk.
Ennek erdekeben a korabbiakhoz viszonyitva az irodalom
vizsga kovetelmenyeiben a kovetkezo tartalmi modositasokat tettuk:
- Csokkentettuk a vizsgaanyagot; ez nem oleli fel, mint
eddig, a negy even at az egyetemen tanult osszes diszciplma valamennyi
temakoret, hanem csak nehanyat ezek kozul, az elmelyultebb tanulmanyozhatosag
erdekeben.
- Nem teteleket soroltunk fol, hanem nagyobb
temakoroket, illetve mindegyik temakorhoz ket-ket attanulmanyozando bibliografiai
anyagot. (Azokban az esetekben is, amikor tobb olvasmanyjavaslat jelenik meg
egy-egy temaval kapcsolatban, csak kettot kell a vizsgara kotelezoen
elolvasni.)
- Az irodalomtorteneti temakoroket evszazadok szerint
csoportositottuk; ezen belul is ket alcsoportot kulonitettunk el: az egyikbe a
szerzok (es muvek), a masikba a nagyobb irodalomtorteneti osszefuggesekre
vonatkozo kerdesek tartoznak.
- Az irodalomelmeleti temakorok az irodalomertelmezes
szemleleti alapjat szolgalo legfontosabb ismeretekre utalnak. Ezert nem onallo
„tetelek" gyanant kell kezelni oket, hanem az elmeleti hattertudasra
vonatkozo kovetelmenyekkent.
- A vizsgatetelek megfogalmazasaban is egyutt kell
ervenyesulniuk az irodalomtorteneti, illetve az elmeleti tudasra vonatkozo
kovetelmenyeknek.
Irodalomtorteneti temakorok
a. Regi magyar irodalom
I.
1. Janus Pannonius
2. Balassi Balint
3. Pazmany Peter
4. Zrinyi Miklos
II.
1. A humanizmus antikizalo torekvesei es a klasszikus
retorikai-poetikai hagyomany alkalmazasa a kor anyanyelvu irodalmaban
2. A kozepkor es a reneszansz kor gondolati
hagyatekanak (skolasztika, misztika - humanizmus) ujraertelmezese a barokk
irodalomban, a nit es a vallas relativizalodasa kozepette
III. Olvasmanyjegyzek
Altalănos munkăk:
Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom tortenete
/-//. Bp., 1964.
Arpad-hazi Szent Margit legregibb legendaja es
szentte avatasi pere, ford. Bellus Ibolya, Szabo
Zsuzsanna, Bp., 1999.
Klaniczay Gabor, Az uralkodok szentsege a
kozepkorban, Bp., 2000. Kristo Gyula: Magyar historiografia I.
Tortenetiras a kozepkori Magyarorszagon Bp., 2002. Balazs Janos: Hermesz
nyomaban. Bp., 1987. Teglasy Imre: A nyelv- es irodalomelmeleti
gondolkodas kezdetei Magyarorszagon. Bp., 1988.
Az egyes szerzokre vonatkozo szakirodalom:
1. Jankovits Laszlo, Accessus ad Janum: A
muertelmezes hagyomanyai Janus Pannonius kolteszeteben, Bp., 2002.
2. Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp.,
1992. Pirnat Antal, Balassi Balint poetikaja, Bp., 1996.
Balassi Balint verseinek halozati kritikai kiadasa: www.magyar-irodalom.elte.riu
3. Bitskey Istvan: Humanista erudtcio es barokk
vilagkep. Bp., 1979.
4. Kiraly Erzsebet: Tassoes Zrinyi. Bp., 1989.
b. XVIII, szăzadi irodalom, XIX, szăzad eleje
I.
1. Mikes Kelemen
2. Csokonai Vitez Mihaly
3. Berzsenyi Daniel
4. Kolcsey Ferenc
II.
1. A magyar nyelvu irodalom kibontakozasa: kulturalis
program es gyakorlat egyuttese
2. A vizualitas es a narrativitas megjelenesi formai a
reformkori magyar irodalomban
III. Olvasmanyjegyzek
Altalănos munkăk:
Kosary Domokos Muvelodes a
XVIII, szăzadi Magyarorszagon. Akademiai Kiado 1990
Biro Ferenc: A felvilagosodas koranak magyar irodalma.
Balassi Kiado, Budapest 1994
Csetri Lajos: Egyseg vagy kulonbozoseg? Nyelv- es
irodaiomszemlelet a magyar irodalmi nyelvujttas koraban. Bp., 1990
Margocsy Istvan: Az irodalomtorteneti hagyomany
helyzete a XVIII, szazad masodik feleben. ItK. 1984. 3. 191-208.
Elso folyoirataink: Urania. Sajto ala rendezte Szilagyi Marton, Debrecen 1999, Elso
folyoirataink: Orpheus,sajto ala rendezte Debreczeni Attila (Debrecen 2001)
Kosary Domokos: Europa es Magyarorszag 1848-ban In
Kozgyiilesi eloadasok 1998 I. MTA Budapest 1999. 15-26
Weiss Janos: Mi a romantika? (Jelenkor Kiado, Pecs,
2000)
Horvath Karoly: A romantika fogalma. A romantika
mufajirendje es korszakai In Horvath Karoly: A romantika ertekrendszere,
Balassi Kiado, Budapest 1997. 7-31
Az egyes szerzokre vonatkozo szakirodalom:
1. Hopp Lajos: A fordtto Mikes Kelemen. Universitas
Bp. 2002
2. Debreczeni Attila: Csokonai, az ujrakezdesek
koltoje. Csokonai Kiado, Debrecen, 1993.
Borbely Szilard, Debreczeni Attila, Orosz Beata (s.a.r):
Csokonai Vitez Mihaly: Tanulmanyok. Akademiai Kiado, Budapest 2002
3. Becsy Agnes: „Lassuk, miketmonda lekotott kaloz. Bp.,
1985.
Csetri Lajos (szerk.): Nem sokasag, hanem lelek.
Berzsenyi-tanulmanyok. Bp., 1986.
4. Rohonyi Zoitan: Kolcsey es Berzsenyi vitaja avagy
a posztkantianus poetikaies retorikai szembesfttetes. A romantikus
korszakkuszob; Janus/Osiris, Bp., 2001. 153-200. I.
Szilagyi Marton: Kolcsey „A ferroiszent fa" cimu
toredekenek forrasa. In: ltK.1994. 2-3. 228-246. ill. Meg egyszer A
ferroi szent fa forrasarol. ItK. 1994. 5-6. 706-707.
c. XIX. szăzadi irodalom
I.
1. Vorosmarty Mihaly
2. Petofi Sandor
3. Arany Janos
4. Mikszath Kalman
II.
1. A nemzetszemlelet irodalmi toposzai, mufajai,
szotarai es a nemzet megjelenftesenek irodalmi dilemmai a reformkorban es a 19.
szazad kozepen
2. A multrol valo irodalmi beszed valtozo logikai a
19. szazad kozepen es Mikszath prozajaban
III. Olvasmanyjegyzek
Altalănos munkăk: Soter Istvan (szerk.):A magyar irodalom tortenete. IV. Bp.,
1969.
Doboş Istvan, Alaktan
es ertelmezestortenet. Novellatipusok a szazadfordulo magyar
irodalmaban, Debrecen, 1995.
A magyar irodalmi kanon a XIX. szazadban, szerk. Takats Jozsef, Kijarat, Bp., 2000.
Szajbely Mihaly, A nemzeti narrativa szerepe a
magyar irodalmi kanon alakulasaban Vilagos utan, Universitas, Bp., 2005.
Az egyes szerzokre vonatkozo szakirodalom:
1. Martinko Andras: A foldimenny eszmeje Vorosmarty
eletmuveben. In: Ragyognaktettei... Szekesfehervar,1975.
Szorenyi Laszlo: Hu a haladekony idohoz. Komparacio
es tortenelemszemlelet a Zalan futasaban. In: Ragyognaktettei... Szekesfehervar,
1975. 67-102.
2. Szegedy-Maszak Mihaly: Vilagkep es stilus Petofi
kolteszeteben. In: Vilagkep es stilus. Torteneti-poetikai tanulmanyok. Magveto,
Bp., 1980. 221-250.
Margocsy Istvan, Petofi Sandor. Kiserlet. Korona,
Bp., 1999.
3. Davidhazi Peter: Hunyt mesterunk (Arany Janos
kritikai oroksege). Bp., 1992. Takats Jozsef, Arany Janos szokasjogi
gondolkodasa, ItK 2002 / 3-4., 295-313.
Milbacher Robert, „Rolad a mese mezitiabos
czigany muzsaleany!?" (Masodik kozelites A nagyidai ciganyokhoz), ItK
1997/3-4., 347-383.
Davidhazi Peter, Az idegen no testenek varazsa (Az
erzekiseg hataratlepesei Arany kolteszeteben), Alfold 1998. november,
89-103.
4. Nemeth G. Bela: Az eszmeikedo, kesei Mikszath. In:
Szazadutoroi- szazadeloroi. Bp., 1985. 101-128. Szilagyi Zsofia, Mufaj
es szovegter (A tot atyafiak - Ajo palocok ertelmezesehez), ItK 1998 /
3-4., 514-533. Eisemann Gyorgy, Mikszath Kalman. Kiserlet, Korona, Bp.,
2001.
Hajdu Peter, Csakegyet, de ketszer. A Mikszath-proza kerdesei,
Gondolat-Pompeji, 2005.
d. XX. szăzadi irodalom I.
1. Ady Endre
2. Babits Mihaly
3. Kosztolanyi Dezso: Edes
Anna, Eşti Kornel
4. Jozsef Attila
5. Ottlik Gaza
6. Weores Sandor
II.
1. Klasszikus modernseg, avantgard, utomodernseg a 20.
szazad elso evtizedenek kolteszeteben (Ady Endre, Babits Mihaly, Kassak Lajos,
Jozsef Attila es kortarsaik munkassagaban).
2. A prozanyelv metaforizacioja es onreflexioja a
modernseg prozajaban (Krudy, Moricz, Kosztolanyi stb.)
III. Olvasmanyjegyzek:
Altalănos konyveszet:
Kabdebo Lorant - Kulcsar Szabo Erno (szerk.): „De nem
felelnek, ugy felelnek". A magyar lira a huszas-harmincas evek fordulojan.
Pecs, JPTE, 1992.
Olasz Sandor: A regeny metamorfozisa. Bp., Nemzeti
Tankonyvkiado, 1997.
Bara Katalin - Csutak Judit: Epikus muvek olvasasa
(1-2.). Liraolvasas. In: Korunk 2005/12, 2006/1, 2006/2.(www.korunk.org)
Margocsy Istvan: "nevszon ige" - Vazlat az
ujabb magyar kolteszet ket nagy poetikai tendenciajarol. In:"Nagyon
komoly jatakok" Peşti Szalon, Bp., 1996.
Marton Laszlo: A kitaposott zsakutca, avagy tortenelem a
torteneteken. Jelenkor 1998. februar.
Az eqyes szerzokre vonatkozo munkăk:
1. Kabdebo Lorant et alii (szerk.): Tanulmanyok Ady
Endrerol. Bp., Anonymus, 1999.
Boka Laszlo: Egy uj Ady-olvasas nehany lehetseges
aspektusarol. In: BL: A befogadas retegei. Kvar, Komp-Press, 2004. 138-148.
(Vagy: ttp://www.kik.ro/Varad_archivum/varad_4_szam/Varad_4sz_13.htm) Ady-ertelmezesek.
Pecs, Iskolakultura, 2002.
2. Nemeş NagyAgnes: Ahegyikolto.
Bp., 1984.
Selyem Zsuzsa: Nem-jel, nem-tudas, nem-ido. A bibliai
Jonas konyve es Babits Jonas konyve apofatikus hermeneutikai megkozelitese. In:
Valamihelyet. Bp., JAK-Kijarat, 2001. vagy Kvar, Komp-Press, 2003.
3. Tanulmanyok Kosztolanyi Dezsorol. Szerk.
KulcsarSzabo Erno, Szegedy-Maszak Mihaly. Bp., Anonymus, 1998.
4. Bokay Antal: Jozsef Attila poetikai. Bp., Gondolat,
2004.
Nermeth Andor: Jozsef Attila. Kolozsvar, Polis, 2005.
5. Szegedy-Maszak Mihaly: OttlikGeza. Kalligram,
Pozsony, 1994.
Jakuss lldiko - Hevizi Otto: Ottlik-veduta. Kalligram,
Pozsony, 2004.
6. Tuskes Tibor (szerk.): Weorestol Weoresrol. Nemzeti
Tankonyvkiado, Bp., 1993.
Weores Sandor et alii: Harom vereb hat szemmel. Antologia
a magyar kolteszet rejtett ertekeibol es furcsasagaibol. Szepirodalmi, Bp.,
1977.
e. Irodalomelmeleti kerdeskorok
1. Az irodalomertest meghatarozo elofeltevesek es az
irodalomoktatas
2. A modern irodalomtudomany paradigmavaltasai; a
muertelmezes iranyzatai
3. Mu es vilaga
4. Olvasas, megertes, ertelmezes
5. A tortenetiseg elvenek hagyomanyos es hermeneutikai
koncepcioi
Olvasmanyjegyzek
1. KuIcsarSzabo Erno: Tortenetiseg Megertes
Irodalom. Universitas Kiado, Bp., 1995.
Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanitas l-ll. A
Pauz Kiado es az Universitas Kulturalis Alapitvany Kiadasa, 1994.
2. Ann Jefferson, David Robey (szerk.): Bevezetes a
modern irodalomelmeletbe. Osszehasonlfto attekintes.Osiris Kiado, Bp.,
1995.
Bokay Antal: Irodalomtudomany a modern es a
posztmodern korban. Osiris Kiado, Bp., 1997.
Sipos Lajos (szerk.): Muelemzes - muertes. Bp.,
1990.
3. Cs. Gyimesi Eva: Teremtett vilag. Bukarest,
1983.
Veres Andras: Irodalomertelmezes es ertekorientacio. In:
Szili Jozsef (szerk.): A stukturalizmus utan. Bp., 1992.
4. Hans Georg Gadamer: Epuletek es kepek olvasasa. In:
A szep aktualitasa. T-Twins Kiado, Bp., 1994.
Hans- Robert Jauss: A koltoiszoveg az olvasas
horizontvaltasaban. In: Recepcioelmelet - esztetikai tapasztalat-
irodalmihermeneutika. Osiris Kiado, Bp., 1997.
Paul de Man: Az olvasas allegoriai. Ictus Kiado
es JATE Irodalomelmelet Csoport, Szeged, 1999.
5. Hyppolite Taine: Az angol irodalom tortlnete.
Eloszo. In: Bokay Antal - Vilcsek Bela (szerk.): A modern
irodalomtudomany kialakulasa. Szoveggyujtemeny. Osiris Kiado, Bp., 1998.
Hans- Robert Jauss: Az irodalomtortenet mint az
irodalomtudomany provokacioja. In: Recepcioelmelet -esztetikai
tapasztalat - irodalmi hermeneutika. Osiris Kiado, Bp., 1997.
IV. Modszertan
Celok es kovetelmenyek
A pedagogiai gondolkodas, a dontesi strukturak
differencialtabba valasa a tanitasi tapasztalat, a sajat es a tanulok
tevekenysegere valo tudatos reflexia alapjan.
Tematika
A magyar nyelv es irodalom oktatasanak szemlelete: a
pedagogia, pszichologia, szaktudomanyok (nyelvtudomany, irodalomtudomany) es az
anyanyelv es irodalom oktatasanak osszefuggesei.
A magyar nyelv es irodalom oktatasanak tervezese. A
kepessegfejleszto (kovetelmenykozpontu) tanterv egysegei: fejiesztesi
kovetelmenyek, kompetenciak es kepessegek, reszletes kovetelmenyek, tanulasi
tevekenysegek, tartalmak. Kepesseg, tevekenyseg es ismeret egysege. Az egyeni
tervezes formai: kalendarisztikus terv, tematikus terv (a tanulasi egyseg
terve), oravazlat A tudatos es funkcionalis nyelvhasznalat kialakitasa. A
nyelvi kepessegek: szobeli es irasbeli kifejezo kepesseg, szoban elhangzo es
irott szovegek megertesenek kepessege (szovegertes, szovegertelmezes). A
kepessegkozpontu oktatas es az oktatasi strategiak kapcsolata. Az oktatasi
strategia es a modszerek kozotti kapcsolattudatositasa. Tanarkozpontu es
tanulokozpontu modszerek
A tanulok onallo tanulasa. Az eredmenyes tanulashoz
szukseges pszichologiai elofeltetelek megteremtese a magyartanitasban.
Motivalas. A kognitiv onszabalyozo strategia. A differencialas es az
individualizalas fokozott ervenyesitese. Differencialt teljesitmenyertekeles
Kotelezo olvasmanyok
Bara Katalin - Csutak Judit: Epikus muvek olvasasa
(1-2.). Liraolvasas. In: Korunk 2005/12, 2006/1,2006/2. (www.korunk.org)
Falus Ivan: Az oktatas strategiai es
modszerei. In.: Falus Ivan (szerk.): Didaktika. Nemzeti
Tankonyvkiado, Budapest, 1998. 221-267.
Foris-Ferenczi Rita: Anyanyelv-pedagogia. Kolozsvar,
Abel Kiado, 2006.
Foris-Ferenczi Rita-Orban Gyongyi et alii: Beszelgetokonyv
a megerto irodalomoktatasrol. T3 Kiado, Sepsiszentgyorgy, 2003.
M. Nadasi Măria: Az oktatas szervezesi modjai es munkaformai. In.: Falus Ivan (szerk.): Didaktika.Nemzeti
Tankonyvkiado, Budapest, 1998. 368-389.
Nahalka Istvan: A tanulas. In.: Falus Ivan: Didaktika
Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 1998..117-155.
Orban Gyongyi: Megerto irodalomoktatas. Kolozsvar,
1998.
Rethy Endrene: Az oktatasi folyamat. In.: Falus Ivan: Didaktika.
Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest,1998., 221-267.
* A magyar nyelv es irodalom tanterve (I-XII. osztaly)
Ajănlott olvasmanyok
Bathory Zoltan: Tanulok, iskoiak - kulonbsegek Egy
differencialt tanitaseimeiet vazlata. Tankonyvkiado,Budapest, 1992.
Csapo Beno: A kepessegek fejlodese es iskolai
fejlesztese. Akademiai Kiado, Budapest, 2004.
Foris-Ferenczi Rita: Tantervek atminosulese. Kolozsvar,
Erdelyi Tankonyvtanacs 1999.
Horvath Gyorgy: Pedagogiai pszichologia. Veszprem.
1998.
Kaldi Tamas-Kadarne Fulop Judit: Tantervezes. Iskolaszolga,
Budapest, 1996.
Nagy Jozsef: XXI. szazad es neveles. Osiris
Kiado, Budapest, 2000.